- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium (amelynek előzménye a Várban különböző neveken több épületet is megjárt: 1687-től a jezsuiták budai gimnáziuma, 1773-től a Királyi Főgimnázium, 1777-től a Királyi Egyetemi Főgimnázium , 1851-től: a német nyelvű K. K. Kathol. Gymnasyum Zu Ofen) 1876-ban költözött a kifejezetten a számára épített, a Várhegy Duna-felőli lejtőjén lévő Ilona (ma Szabó Ilonka) utcai új épületbe.
A megépítendő iskolaépületre vonatkozó elvárásokat négy építész kapta meg: Ybl Miklós, Szklaniczky Antal, Diescher József és Lippert József. A pályázatot végül is Lippert József nyerte el. A kivitelezés 1872 nyarán kezdődött el, és az eklektikus stílusú, impozáns iskolaépület 1876 nyarára lett kész.
1888-ban a kultusz-kormányzatban igény támadt a bécsi Theresianum mintájára létrehozandó intézmény iránt, amely végül Ferenc József Nevelőintézet néven 1889 szeptemberében kezdte meg működését az iskolaépület északi traktusában. Az intézet növendékei a gimnázium többi tanulójával együtt készültek, de ezen kívül nyelvi, zenei, sport oktatásban is részesültek, fejlesztésükkel külön intézeti nevelők (prefektusok) foglalkoztak, tanulásuk segítésére korrepetitorok álltak rendelkezésükre. A növendékek egyenruhát és – alkalmanként – kardot viseltek.
1945 után a Nevelőintézet már nem indult újra, a gimnázium neve Egyetemi Gimnáziummá változott, majd – más gimnáziummal összevonva – már más helyen II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumként folytatta működését.
1953-tól az épület az építőipari szakoktatásnak adott helyet, változó szervezeti formájú és elnevezésű intézményekkel. Volt itt többféle technikum, végül 1995-től a Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola. Ettől perelte vissza az egyház, így 1997-től az épületben a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium működik.
Szabó Ilonka u. 2-4
Magyarország
Friss hozzászólások